Ezt írták róla

„Schönberg, s vele együtt az avantgarde első generációjának, Kandinszkijnak, Mondriannak, Webernnek ereje és produktivitása éppen abban van, hogy nem féltik a művészetet a tiszta szellemnek attól a radikalizmusától, amelyet Schönberg operájában Mózes képvisel, hanem egész alkotó tevékenységüket ez a princípium irányítja.”
Surányi László (Nappali ház 1993)

„Ilyen nehézségű művet, mint Arnold Schönberg Mózes és Áron című operája, még nem játszottak Magyarországon! Ott tartunk azonban, hogy először meg kell győzni a közönséget, hogy ez nem valamiféle marhaság. Schönberg nem keddről szerdára lett atonális.”
Kocsis Zoltán

„The result is an opera in which the characterization of Moses and Aaron, and their conflicting methods of leadership, follows tradition but is emphasized by additions to and manipulations of the original biblical text. The work then, artistic achievement aside, can be seen simultaneously as a brilliant insight into a complex biblical story and as a manifesto for how the Jewish people must live—strikingly similar to the book from which it originates.”
Aaron Tugendhaft

“Az opera, mely Kocsis Zoltán megfogalmazásában inkább >>kórusoratóriumként megformált pszichodráma<<, nemcsak a közönséget teszi próbára, hanem az előadókat is. A karmester szerint ilyen nehézségű művet még nem játszottak Magyarországon és el kell fogadni, hogy közkincs sohasem lesz belőle. Annál nagyobb tett magyarországi bemutatása."
Heti Válasz: 2009 – magyarok a csúcson (Az év 30 legkiemelkedőbb teljesítménye)

Kárpáti János: A mű születése (MS Word file)

A dodekafónia zenei világa

A XX. századi zenében kialakult 12 fokúság, szemben a dúr-moll hangnemrendszer 7 fokúságával. A bécsi iskola által századunk húszas éveiben a dúr-moll hangrendszer helyett bevezetett hangrendszer és komponálásmód; alapja a 12 fokú kromatikus skála, illetve az ebből kialakított sor. Alapelve, hogy addig nem ismétlődhet meg egy hang, ameddig az egymással teljesen egyenlőnek tekintett többi 11 meg nem szólalt. Az alapsornak vízszintes és függőleges tengelyek körüli elforgatásaiból és megfordításaiból összesen 48 lehetőséggel számolhat; e totális szervezettség ellenére a megszólaló mű a véletlenszerűség benyomását kelti, s az atonalitást testesíti meg.

A dodekafónia szabályait, amelyek kötöttebbek az eddigi szabályoknál, Arnold Schönberg dolgozta ki. Lényege: az oktávszakasznak 12 azonos értékű hangja van, azoknak sorát (Reihe) a zeneszerző előre kialakítja, amitől nem térhet el, nem hagyhat ki, új sort csak az előző elhangzása után kezdhet. Hangzatvilága a sor hangjainak időbeli eltolásaiból alakul ki. Ennek érdekében a ritmikát a zeneszerző változtatja. Ez a teljesen megszervezett zene hangzásában – éppen bonyolultsága miatt – improvizálásszerűen hat.

(Forrás: www.kislexikon.hu)

Folyamatosan frissülő, 11 részes sorozat a Nemzeti Filharmonikusok Youtube csatornáján!

Kattintson ide a friss részekért!

Kocsis Zoltán új felvonása

Kocsis Zoltán a miskolci bemutató alkalmával – bevallása szerint – „esetlennek” tartotta a mű előadását torzó formájában. Az opera nem érhet véget Mózes bukásával (a II. felvonás vége, ahol Schönberg zenéje is véget ér) akkor, amikor ez valójában nem így történt.

„Nem volt szerencsés a prózai befejezés, s úgy gondoltam, hogy zenei kifejezőeszközükkel nagyobb nyomatékot kap a schönbergi mondanivaló is.”

A magyar származásukat felvállaló Schönberg örökösök örömmel adtak engedélyt Kocsis Zoltánnak a befejezésre, mellyel a Mózes és Áron – híven a schönbergi elképzelések szerint – így teljessé válhatott. A zeneszerző Kocsis nem csupán a Schönberg által hátrahagyott vázlatokat használta fel az általa komponált III. felvonásban, hanem az első két felvonás motívumaiból is használt fel elemeket.

LETÖLTÉS: Mózes és Áron – arányok (táblázat, MS word file)

Schönberg életrajz

1874 Szeptember 13-án születik meg Arnold Schönberg Bécsben az Obere Donaustrasse 5 szám alatt. Nagyapja Magyarországról, Nógrád megyéből költözött Bécsbe a jobb megélhetés reményében. Apja Samuel cipész, később a kereskedelemben dolgozik.

1883 „Alig kilenc évesen kezdtem kisebb majd nagyobb darabokat írni két hegedűre. Azokat a műveket próbáltam utánozni, amelyeket a tanárommal és az unokatestvéremmel gyakran játszottunk”

1885 Megkezdi középiskolai tanulmányait a cs.k. Oberrealschule intézményében

1889 Apja influenzás tüdőgyulladásban meghal.

1891 Otthagyja az iskolát, s a Werner & Co magánbanknál lesz tanonc. Folyamatosan komponál.

1892 „Kiadták, s megszereztem a „Meryers Konversationslexiokon” régen áhított S-betűs kötetét, melyből a „szonáta” címszó alatt végre megtudtam, hogyan épül fel egy vonósnégyes első tétele.”

1894 a „Polyhymnia” amatőr zenekar tagjaként megismerkedik későbbi mentorával és sógorával Alexander Zemlinskyvel. Schönberg első zeneszerzői díját is megszerzi, s megírja első zongoradarabjait.

1895 Felmond a banknál, s dirigensi állást vállal a Mödlinger dalárdában, valamint kórusvezető lesz a Stockerau-i Fémmunkáskórusnál.

1898 Schönberg áttér a protestáns hitre. Tanítványokat vállal. Zemlinsky közvetítésével „nulladik” D-Dúr vonósnégyesét immáron a bécsi Musikvereinban mutatják be.

1901 A munkáskórusokat vezető, aktív és egyre ismertebb zeneszerző Schönberg feleségül veszi mentora húgát, Mathilde von Zemlinksy-t. A fiatal pár hamarosan Berlinbe költözik.

1902 Gertrude lánya születése után Richard Strauss ajánlására tanári állást kap a Stern’schen konzervatóriumban Berlinben. Összhangzattant tanít. Műveit eközben Bécsben folyamatosan bemutatják, repertoáron tartják.

1904 Megalakítja sógorával az „Alkotóművészek szövetségét”. Új tanítványokkal gazdagodik, köztük van Alban Berg és Anton Webern.

1906 Fia, Georg születése után befejezi az első „Kammersymphonie für 15 Soloinstrumente op 9” című művét. „Ez az egyetlen tételből álló mű első alkotói szakaszom végét jelentette.”

1907 Egyre mélyebb érdeklődést mutat a festészet iránt. „Béke a földön” címmel egy pályázatra komponál kórusművet, s első operakezdeményeit is papírra veti.

1908 Ebben az évben fejezi be II. Vonósnégyesét, melyet az első, a tonalitással szakító darabjának tart a zenetörténet.

1909 Aktív, munkával teli nyarat tölt családjával, Zemlinksyvel, Alban Berggel, Anton Webernnel és Max Oppenheimerrel egy Amstetten környéki faluban. Komponálás mellett egy kottaírógépet is szerkeszt, melyet Bécsben szabadalmaztat.

1910 Hietzingenben választ új lakóhelyet, ahol idejét főképp a festészet tölti ki. Első bécsi kiállítás mellett előadásokat is tart a Zeneakadémián.

1911 Találkozik és barátságot köt Wassily Kandinsky-val – ismét Berlinben. Befejezi elméleti munkáját, az „Összhangzattan” című kötetet, melyet az éppen elhunyt Gustav Mahler emlékének ajánl.

1912 Mahler emlékének szenteli nemzetközi turnéját, miközben tanítványai (Berg és Webern) kiadják az „Arnold Schönberg antológiát”

1913 A bécsi közönség erőteljes nemtetszésének ad hangot egy Schönberg, Berg, Webern, Mahler, Zemlinksy koncerten. Eközben egyre születnek híres művei.

1914 Prágában a Schönberg vezényletével előadott ’Gurrelieder’, Londonban az Öt Zenekari darab op. 16 arat hatalmas sikert.

1917 A tartalékos tiszti iskola elvégzése és rövid katonáskodás után légzészavarai miatt felmentik a katonai szolgálat alól.

1920 Amszterdamban az Első Mahler-Fesztivál dirigense, Amszterdamban a Nemzetközi Mahler-Szövetség elnökévé választják.

1921 Sikeres fellépések után Mattsee-be utazik családjával és tanítványaival, hogy az év fáradalmait kipihenje. Itt azonban a helyi önkormányzat zsidó származására hivatkozva a település elhagyására szólítja fel.

1923 Aktív zeneszerzői és dirigensi tevékenysége mellett a „Mattsee-eset” hatására élete új fordulatot vesz. Megszakítja barátságát Wassily Kandinsky-val, s elutasítja a weimari Bauhaus zeneiskola vezetői állásajánlatát. Felesége októberben meghal, ami egy Requiem alkotására indítja. Szövegét megírta, zene azonban soha nem készült hozzá. Ugyanebben az évben mutatja be a „Methode der Komposition mit zölf aufeinander bezogenen Tönen” című munkáját (Komponálási módszer 12 egymásra vonatkoztatott hanggal)

1925 A berlini Művészeti Akadémia mesterképzésnek vezetésével bízzák meg a frissen házasodott Schönberget, ami ellen antiszemita tiltakozások látnak napvilágot.

1927 Aktív zeneszerzői tevékenysége mellett egy nemzetközi Stílusiskola felállítását tervezi. Kibékül Kandinsky-val, s intenzíven foglalkozni kezd a zsidóság aktuális sorskérdéseivel: nemzeti hovatartozással, identitással, aminek eredménye a „Der biblische Weg”, A bibliai út című drámája, melyhez csak néhány taktus zenét szerzett.

1930 Rendkívül gazdag zeneszerzői, dirigensi és tanári munkával, bemutatókkal teli évek után nekilát a Mózes és Áron című opera zenei vázlatainak. Amikor berlini elfoglaltsága engedi, ideje nagy részét egészségügyi okokból az Alpoktól délre tölti: Lugano és Barcelona kedvelt alkotói helyszíne.

1932 Visszatér Berlinbe, ahol szembesül a zsidóságot egyre inkább érintő ellenérzésekkel, ami zsidósága újbóli felvállalására indítja. Közben Barcelonaban megszületik kislánya, Dorothea Nuria. Ugyanebben az évben fejezi be a Mózes és Áron II. felvonását. A bőséges rendezői utasításokkal és cselekményleírásokkal ellátott darab III. felvonásának azonban csak a szövegét készíti el.

1933 Schönberg elhagyja Berlint, a nemzeti szocialisták a Művészeti Akadémiáról kizárják. Párizsban hivatalosan is áttér a zsidó vallásra, majd az Egyesült Államokba utazik. Itt Bostonban a Malkin konzervatóriumban, valamit New Yorkban tanít. Sok neves muzsikus áll mellette, akik újabb művekre inspirálják, ilyen például Pablo Casals.

1934 Bostonban bemutatja és dirigálja a Pelleas és Melisande című művet, előadásokat tart Chicagoban, majd Los Angeles-be költözik. Előadásokat tart a zsidóság helyzetéről, eközben műveit még Európában, például Prágában még bemutatják.

1936 A University of California professzora lesz a közben amerikai növendékekre és barátokra is szert tett zeneszerző. John Cage ismert tanítványai egyike, míg egyik első barátja George Gershwin.

1937 Megszületik fia, Ronald.

1938 Családja egy része követi Schönberget Amerikába. Otto Klemperer Los Angelesben Schönberg Brahms-átiratait vezényli.

1940 Amerikai lemezfelvételek, ősbemutatók

1941 Lawrence fiának születése

1942 Hírek londoni Schönberg művek rendkívül sikeres előadásáról – ott még játszanak Schönberget Európában.

1943 Változatlan intenzitású zeneszerzői tevékenysége mellett zenepedagógiai művein dolgozik. Kottarajzoló berendezést tervez.

1944 A UCLA professor emeritusa. Magánórákon tanít tovább. Két ősbemutatót is tart, egyet New Yorkban (Zongoraverseny op 42), s egyet Bostonban (Téma és variációk op 43)

1945 A Guggenheim alapítvány elutasítja ösztöndíj kérelmét, melyet a Mózes és Áron valamint a Jákob lajtorjája című művei befejezésére kért.

1946 Szívrohamot kap. Halálközeli élményét a betegség után befejezett Vonóshármas op 45. művébe belekomponálja. Thomas Mann írja meg ennek történetét a „Doktor Faustus keletkezése” című művében.

1947 A Vonóshármas ősbemutatója a Harvard egyetemen, a Massachussettes-i Cambridge-ben. Megbízásra a „Survivor from Warsaw” (Egy varsói túlélő) című művét komponálja, melynek német-angol szövegét, héber imabetétekkel maga írja.

1948 Vita Thomas Mann-nal. (A Doktor Faustus című regényében Mann egy tragikus sorsú német zeneszerző munkásságán keresztül fogalmaz meg művészetfilozófiai kérdéseket. A matematika és a zene szigorú elveken alapuló összefüggéseiről, a megidézett dodekafóniáról Arnold Schönbergre való utalást vélte kiolvasni a közvélemény.)

Befejezi a Fundamentals of Musical Composition (a zeneszerzés alapjai) című tankönyvét.

1949 Születésnapjára hiába hívják meg Bécsbe, megromlott egészsége nem engedi az utazást. Távollétében kapja meg a „Bécs város polgára” kitüntető címet. „Israel exists again” címmel vegyes kórusra és zenekarra írt művét júniusban mutatják be.

1950 Véget ér vitája Thomas Mann-nal. Egészsége azonban romlik, elkészíti végrendeletét. Különböző kéréseknek eleget téve, elkészíti a 130 Zsoltárt „De Profundis” valamint a „Modern zsoltárt” op 50c. Esszékötete „Style and Idea” címmel ugyancsak ebben az évben jelenik meg New Yorkban.

1951 Az Izraeli Zeneakadémia tiszteletbeli elnökévé választják. Július 13-án meghal Los Angelesben. Két héttel később a németországi Darmstadt-ban mutatják be a Mózes és Áron című operájának egy részletét: Tanz um das goldene Kalb (Tánc az Aranyborjú körül) címmel.

Művei:
http://www.schoenberg.at/6_archiv/music/works/compositions.htm

Egyéb részletek magyarul:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Arnold_Sch%C3%B6nberg

Forrás:
http://www.schonberg.at

Cselekmény, szimbólumok

Mózes az égő csipkebokorral találkozva hallgatja a neki megnyilatkozó isteni hangokat. Hamar kiderült, hogy képes magáévá tenni az eszmét, s azt néphez közel hozni. A feladatot ellenben Mózes dadogására hivatkozva elhárítaná, ám mellé rendelik féltestvérét, Áront, aki így Mózes gondolatainak kifejezője, szószólója, Mózes nyelve lesz.

Az egyiptomi rabszolgaságban élő zsidó nép eközben elhagyta ősei egyistenhitét, beletörődött, belekényelmesedett helyzetébe, s átvette az egyiptomiak vallást is.

Nehéz Mózes és Áron küldetése: a nép régi papjai a biztonságosabb szolgaság előnyeit, a látható, megfogható bálványok imádását hirdetik, míg Mózes és Áron egy távoli, megfoghatatlan Istenről szólnak, s a sivatagba való bizonytalan kivonulásra buzdítanak. Mózes és Áron ezt a feladatot csak együtt végezheti el: a népet csak Áron ékesszólása és végrehajtott csodáik mozdítják meg (Mózes pálcája kígyóvá válik, Áron keze leprássá, a Nílus vize vérré)

A zsidó nép Mózes és Áron vezetésével végül kivonul Egyiptomból, visszatér ősei hitéhez. A sivatagban, a Kinyilatkozás hegye alatt táborozva Mózest várják, aki negyven napra elvonult, hogy megalkossa a Törvényt. A hosszú várakozás alatt népe elbizonytalanodik: a régi rend már nem érvényes, az újat még nem ismerik. Hitükben meginognak. Áron ebben a helyzetben, hogy gátat vessen a teljes demoralizációnak, bálványt alkot számukra, egy aranyborjút, Isten látható, megfogható képét. A bálvány által az emberek visszanyerik belső biztonságukat, tánccal, áldozattal ünneplik a régi Istent. Az így nyert boldogságnak, kielégülésnek nincs határa: barbár ösztönök szabadulnak fel, az áldozat bemutatásából véráldozat lesz, a táncból obszcén bacchanália, tömeges őrület és vérengzés.

Mózes visszatértekor, kezében kifaragott kőtáblájával, tapasztalja testvére, Áron árulását. Az Aranyborjú egyetlen szavára megsemmisül. Mózes azonban elkeseredésében összetöri a táblákat, s arra akarja kérni Istent, vonja vissza tőle a feladatot. Mózes ezen a ponton vereséget szenved. Kétségbeesetten rogy a földre, míg népe az isteni jelet követve elindul új hazájába.

Ezzel zárul a II. felvonás, melyet Schönberg még készre komponált.

Mózes igazságát a III felvonás bizonyítja majd, melyhez Schönberg már csak a szöveget írta meg, zenéje csak 2009-ben kocsis Zoltán komponálásában készült el. Ebben a Schönberg által tervezett III. felvonásban Áron Mózes és a nép ítélőszéke elé kerül, amiért elárulta az eszmét. Mózes azonban nem dönt Áron sorsa felől. A döntést a sorsra bízza: szabadon engedi Áront, ha képes egyedül élni, hát élhet. A szabadon engedett Áron azonban holtan esik össze: „nem élhet, mint ahogy a gondolattól elidegenedett szó sem létezhet önmagában” (Kárpáti János tanulmánya).

Mózes utolsó szavai a néphez így szólnak: „legyőzhetetlenek vagytok, és eléritek a célt, az Istennel való egyesülést.”

Kocsis Zoltán a műről

Folyamatosan frissülő, 11 részes sorozat a Nemzeti Filharmonikusok Youtube csatornáján!

Kattintson ide a friss részekért!

Így keletkezett

A Mózes és Áron tárgyával rokon tematika már régen foglalkoztatta Arnold Schönberget.

A húszas években „Der biblische Weg” (Bibliai út) címmel Schönberg színdarabot írt, melyben egy képzeletbeli ideális vezető a világban szétszóródott zsidó népet egy új államban próbálja nemzetté egyesíteni. Fontos előzmény, hogy a zeneszerző fiatal korában hívő s gyakorló kereszténnyé vált, s csak a harmincas évek elején tért vissza a zsidó valláshoz – feltételezik, hogy elsősorban etikai-politikai meggyőződésből. Már a húszas években szembesült a ténnyel, hogy zsidó származását a történelem – hiába az ember meggyőződése és hitvallása – nem engedi levetni. 1923. április 20-án régi barátjának, Wassily Kandinsky-nak írt levelében fogalmaz keserűen:
„Végül megtanultam a rám erőszakolt leckét, s többet nem feledem. Én nem vagyok német, nem vagyok európai, sőt, talán még egy emberi lény sem vagyok,….ellenben zsidó vagyok.”

Az a kérdés foglalkoztatta – írja Kárpáti János zenetörténész egy tanulmányában -, hogyan válaszoljon egy kis embercsoport a többség támadásaira, üldöztetésére. Hol legyen a zsidóság helye a világban? Schönberg a húszas évek végétől kereste a zsidóság számára a megoldást, a „biblia utat”, mely fizikai és erkölcsi támaszt, biztonságot jelenthet e népcsoport számára.

„A Mózes és Áron – fogalmaz Kocsis Zoltán – egyfajta agitáció és propaganda kifejezése annak érdekében, hogy a világ zsidó népessége – az akkori ugandai és madagaszkári elképzelésekkel szemben – az ősi földre, Palesztinába térjen vissza. Befejezetlen pedig valószínűleg azért maradt, mert amikor megalakult Izrael állam, a téma talán okafogyottá vált.”

1930-ban kezdett az opera komponálásába. A librettót is maga írta. Egy évvel később elkészült a teljes opera, azaz három felvonás szövege, valamint az első felvonás zenéje. 1932 tavaszán fejezte be a második felvonást. A munka ennyiben is maradt. Az egyre bizonytalanabb német politikai helyzet nem kedvezett az alkotómunkának. Hitler hatalomra jutása után Schönberget elmozdították a berlini Szépművészeti Akadémia tanári székéből, műveinek előadását betiltották. Hamarosan nem maradt számára más hátra, mint az emigráció. Két évtizeddel később, immáron az Egyesült Államokban, felmerült a mű befejezése, de az egyre többet gyengélkedő Schönberg nem hajlott rá. Megmaradt tehát két teljes felvonás és a III. felvonás librettója. (forrás: Kárpáti János tanulmánya, wikipedia)

A bemutatók története:

A „torzó” első nyilvános előadását „Der Tanz um das goldene Kalb” (Tánc az aranyborjú körül) címmel 1951. június 2-án Darmstadtban tartották, a zeneszerző halála előtt 11 nappal. Akkora siker lett, hogy a darabot nyomban újra lejátszották. Három évvel később, 1954. március 12-én egy hamburgi, ugyancsak koncertszerű előadás következett, Hans Rosbaud vezényletével. A mű első színpadi előadása ugyancsak az ő, valamint a zürichi Stadttheater nevéhez fűződik: 1957. június 6-án volt a bemutató. Londonban Solti György dirigálta először az operát 1965-ben. Az amerikai premierre még egy évet kellett várni. 1966. november 30-án a Bostoni Opera Company tűzte műsorára, míg a New Yorki Metropolitan csak 1999-ben mutatta be először.

A magyarországi ősbemutató a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál és Kocsis Zoltán nevéhez fűződik. 2009. június 17-én először Schönberg „A biblia út” című színdarabját, majd azt követően a félbemaradt Mózes és Áront láthatta először itthon a magyar közönség. Az opera III. felvonását prózában adta elő az együttes.

(További részletek: www.maxin.hu, www.operafesztival.hu)